Ünnepi közgyűlés a város napján a Miskolci Nemzeti Színházban (A kitüntetettek névsorával!)

2019.05.11 13:02

Miskolc város közgyűlése 1992-ben döntött úgy, hogy az évben egy kitüntetett napot szentel a város közösségének. A választás május 11-re esett. Arra a napra, amelyen a hiteles dokumentumok szerint 1909-ben az akkori magyar király, I. Ferenc József aláírásával hitelesítette Miskolc törvényhatósági jogú várossá válását.

Fotó: Juhász Ákos
 
Miskolc város napján elismerésünket fejezzük ki azoknak, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel meghatározó módon járultak hozzá közösségünk életéhez. Miskolc hírnevének öregbítéséhez – kezdte köszöntőjét Kriza Ákos a Miskolci Nemzeti Színházban tartott ünnepi közgyűlésen. A polgármester köszöntötte az új díszpolgárokat,a Pro Urbe-díjasokat, és mindazokat, akik személyiségükkel, a közösségért végzett kiemelkedően eredményes munkájukkal elősegítették, hogy Miskolc közelebb kerüljön kitűzött céljai eléréséhez.
 
Mint Kriza Ákos felidézte, az 1909 óta eltelt száztíz évben számos történelmi és társadalmi földindulást kellett át- és túlélniük a miskolciaknak. Rombolással és építkezéssel, hanyatlással és fellendüléssel telt a 20. század, és a 21. század is nehézségekkel indult. A 2000-es években Miskolc egy válságrégió központja volt, és az utolsók között állt a magyarországi megyei jogú városok ranglistáján. 2011-ben romokban állt a gazdaság, a szegénység, a nyomornegyedek elképesztő méreteket öltöttek. Az Avasi lakótelepen fészekrakók randalíroztak, a közbiztonság helyzete kritikus volt, a város kasszájából pedig 33 milliárd forint hiányzott. 
 
- Ezt kaptuk örökségként – folytatta beszédét a polgármester. A városvezetés arra törekedett, hogy minél több beruházást hozzanak a városba. - Megérkezett a Takata, majd a többiek, és Miskolc neve egyre jobban csengett a világ nagyvállalatainak sorában. Legutóbb pedig a Lufthansa választotta új üzeme székhelyéül Miskolcot. Emellett közmunkaprogram is indult, ami sokaknak segített visszatalálni az elsődleges munkaerőpiacra. Vagyis segély helyett munkalehetőséget kínáltunk mindenkinek – hangsúlyozta Kriza Ákos. A nyomortelepek felszámolásának elindításával, a rendészeti szervezet felállításával a közrend legnagyobb problémáit oldották meg, és ma már feleannyi bűncselekmény történik a közterületeken, mint 2010-ben. Emellett elindult a Salkaházi-program, amely az időskorúaknak jelent megbecsülést. 
 
A polgármester kitért arra is, hogy a város korábban elhanyagolt értékeit újra megszépítették. - Romjaikból épültek újjá, és ma csodájára járnak Diósgyőr várának, a lillafüredi függőkertnek. A megújult selyemréti és tapolcai strandnak, a Lovagi Tornák Terének, az építészeti díjas diósgyőri stadionnak – sorolta, majd hozzátette: - És még büszkébbek leszünk Miskolctapolcára, ahol az ország leg-izgalmasabb élményfürdőjét építjük föl. Az évtizedeken át elhanyagolt történelmi Avas küszöbön álló megújítása pedig ugyancsak történelmi tett lesz. Ma már nem csak a turisták fedezik fel városunk csodáit, hanem az itt élők is tisztában vannak velük.
 
- Az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy Miskolc egy innovatív, a jövő felé nyitó város – emelte ki Kriza Ákos. - Nálunk a fenntarthatóság nem szólam, hanem valóság: környezetbarát távfűtés, energiatermelő napelempark és környezetbarát közösségi közlekedési eszközök. Megújuló energiafelhasználás és takarékos, hatékony városirányítás. Digitális közösség, amire nincs máshol példa az országban. Miskolc egy biztonságos, gondoskodó, modern várossá vált. 
 
2010 és 2018 között a helyi iparűzési adó megduplázódott, miközben majd minden évben minden korábbi városi bevételt magasan túlszárnyalt. Kilenc év alatt utolsókból az elsők közé kerültünk – ismertette, majd hozzátette: a következő hónapban a város ismét megfogalmazza legfőbb céljait, immár 2030-ig. A cél, hogy a következő évtized még sikeresebb legyen, mint az elmúlt évtized. 
 
- Szükségünk olyan személyiségekre, akik valamennyi miskolci polgár számára példák arra, hogy kitartással, céltudatos tevékenységgel a közösség céljai is elérhetőek – hangoztatta Kriza Ákos, aki egy Szabó Lőrinctől származó gondolattal zárta beszédét: „nem születik miskolcivá az ember, még akkor sem, ha Miskolcon születik. De miskolcivá lesz, vagy miskolcivá lehet, hogy ha vannak olyan emberek, akik felvállalják ezeknek az ismereteknek a közvetítését.”
 
 
A polgármester ünnepi beszédét követően a városi elismerések átadása következett.
 
A kitüntetettek:
 
Miskolc Város Díszpolgára:
Dr. Károlyi Zsuzsánna
Máger Ágnes
 
Pro Urbe:
Bartók Plusz Operafesztivál csapata
Dr. Lovász Emese
Fecske Csaba
 
Gálffy Ignác életmű-díj:
Nagy Alfréd
 
Herman Ottó tudományos díj:
Dr. h. c. Bárczy Pál és Bárczy Tamás
 
Szemere Bertalan közéleti díj:
V. Vincze Zoltán
 
Szabó Lőrinc irodalmi díj:
Bereti Gábor
 
Kondor Béla képzőművészeti díj:
Seres László
 
Reményi Ede zenei díj:
Lőkös Dániel
 
Déryné színházi díj:
Veréb Tamás
 
Miskolc Város Építészeti Alkotói Díj:
Eperjesi Szabolcs
 
Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj:
Dr. Sömjéni Éva
 
Benkő Sámuel díj:
Varholik Dávid, Dr. Grenda Andor
 
Pedagógiai díj:
Dr. Gergelyné Dr. Kemény Katalin
Majorosné Szabó Anita
Ábrám Tibor
 
„Miskolc Város Turizmusáért” díj:
Hoitsy György
 
„Az év sportolója” díj:
Guzi Blanka
Hadik András
Miskolci „Jégvirág” Korcsolya Klub
 
„Miskolc Város Sportjáért” díj:
Dr. Csótai József
 
„A Civilek Támogatásáért” díj:
Orosz Tamás
 
„Az Év Civil Szervezete” díj:
Civil Összefogás Fórum Miskolci Szervezete
 
Pro Minoritate díj:
Együtt Veled Keresztény Alapokon Országos Egyesület
 
Nívódíj:
Miskolci Illés EmlékZenekar
Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete és diák-közössége
Ráczkevyné Dávid Ildikó
Gönczi Gyula
Szemes Antal
Varga Sándor Lászlóné
Prion Gábor
Cserei Lászlóné
 
Az Egyetemért – a Városért díj:
Hernádi Zsolt
 
Szentpáli István Kamarai díj:
Kovács J. Attila
 
 
 
 
miap.hu