Választási hálapénz a kistelepüléseknek

2019.11.04 07:03

Pár nappal azután, hogy a Fidesz elbukta a megyei jogú városok felét, húszmilliárd forinttal megemelte a kormány a Magyar Falu Programra szánt keretet.

Képtalálat a következőre: „faluprogram 2019”
illusztráció

 

A Fidesz-KDNP az októberi önkormányzati választásokon nemcsak Budapesten szerepelt rosszul, hanem vidéken is érzékeny veszteségeket szenvedett: a 23 megyei jogú városból tízet is ellenzéki polgármester és testület irányít, hármat pedig hiába nyert el kormánypárti városvezető, testületi többség nincs mögötte. A falvak viszont úgy tűnik, továbbra is a kormánypártok hívei, legalábbis ezt jelzi, hogy míg öt évvel ezelőtt a megyei közgyűlési helyek 58,44 százalékát kapta a Fidesz, addig ezen most még javítani is tudtak, s a voksok 64,05 százalékát szerezték meg. Fontos tudni, hogy ezekre a listákra a megyei jogú városokban nem lehet szavazni, vagyis a vidéki falvakban, kisebb városokban dőltek el e mandátumok.
 
Nem nehéz párhuzamot vonni az eredmény és aközött, hogy Gyopáros Alpár a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos a választást követően bejelentette: 20 milliárd forinttal megemelik a falvakra szánt keretet, s ebből a pénzből az önkormányzatok utakat, járdákat, óvodákat és orvosi szolgálati házakat építhetnek, illetve újíthatnak fel. Idén eredetileg 150 milliárdot szántak a programra, amiből 50 milliárd forintot 3-4-5 számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárd forintot a falusi csokra és 75 milliárd forintot közszolgáltatások fejlesztésére irányoztak elő.
 
A Fideszen belül többen elképzelhetőnek tartják, hogy Orbán Viktor kormányfő a „lengyel modellt” követi majd. Mint ismert, Lengyelországban is „kettészakadt az ország”, a legutóbbi helyhatósági választáson a Polgári Platform vezette ellenzék nagyon jól szerepelt a nagyvárosokban, míg a vidék a Jog és Igazságosság Párt (PiS) hátországa maradt, ez pedig elég is volt a kormányzó PiS-nek, hogy abszolút többséget szerezzen.
 
– Orbán megteheti, hogy városokat úgymond „elengedi”, a baj csak az, hogy Lengyelországgal szemben ő egy olyan technológia és tőkeimportra alapuló gazdaságpolitikát vitt eddig, amit nem lehet a falvakra szabni – fogalmazott egy fideszes forrásunk.
 
- A Magyar Falu Program a megemelt keret ellenére továbbra is porhintés, abból nem lehet érzékelhető változásokat elérni, hiszen 2887 olyan település van az országban, amelynek lélekszáma nem éri el az 5 ezer főt - mondta Köteles László, a zempléni Komlóska volt polgármestere.  - A kormánynak nem érdeke, hogy túl sokat költsön a falvakra, hiszen az itteni szavazóbázisa főként a a hozzá hűséges idősekből és hátrányos helyzetűekből áll: előbbit aprópénzért megveheti a rezsiutalvánnyal és a nyugdíjprémiummal, utóbbit pedig sakkban tarthatja a közmunkával – mondta. Szavai szerint ez a réteg jellemzően mindig a hatalmon lévő párthoz húz, nem véletlen, hogy 2010 előtt még a szocialisták adták a falusi polgármesterek zömét.
 
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke,újraválasztott polgármester szerint azonban a falvakban élők értékrendje hagyományosan inkább a jobboldal felé húz, ez az oka kormánypárti sikernek vidéken.
 
Trükkös győzelmek
 
Gagyapátiban elvileg huszonnyolc választópolgár él, bár a borsodi kis faluban járva a helyiektől úgy hallottuk, valójában alig tizenkét olyan embert tudnának összeszámolni, aki esténként tényleg itt hajtja álomra a fejét Ehhez képest a választás előtti pénteken hirtelen húsz fővel „megszaporodott” a létszám, így immár negyvennyolcan szerepeltek a névjegyzékben. Többségük meg is választotta a három jelölt egyikét polgármesternek: Bükk-Nánási Dávidot, a korábbi falugondokot. Ellenfele, Dsupin János fellebbezett, szerinte a betelepítések jogszerűtlenek voltak. - Nagyon érdekes, hogy a plusz húsz ember két ingatlanba jelentkezett be, s mindkettő a megválasztott polgármester tulajdonában van – mondta.
 
Megkerestük Bükk-Nánási Dávidot, aki azt mondta, nem nyilatkozik, ám azt hozzátette: az új bejelentkezők egyike-másika olyan rokona, akik már régóta élnek a faluban, csak eddig nem tették ezt hivatalossá. A választási bizottságok elutasítotték Dsupin János feljelentését, így az ügy a Debreceni Ítélőtáblára került, amely lapzártánkig még nem hozott döntést. Egy másik, hasonlóan kirívó esetben, „hét dombbal arrébb”, Nyéstán viszont már született döntés: itt korábban 27-en voltak a választói névjegyzékben, ám ez a szám hirtelen 98-ra emelkedett, ráadásul sokuk lakcíme nem is volt valós. Itt november 10-én megismétlik a választást. A Zala-megyei Várföldén is meg kell ismételni a választást a Pécsi Ítélőtábla döntése alapján, mert a szavazást megelőzően rövid idő alatt másfélszeresére nőtt a bejelentett választópolgárok száma. A helyiek szerint ezt semmi nem indokolta, a rendőrség is nyomozást indított a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt.
 
Doros Judit
nepszava.hu