Változhat a nyugdíjszámítás módja? Ennyivel többet fizetnének annak, aki tovább dolgozik

2022.05.25 07:11

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban bemutatott, 144 pontos csomagjában többek között a jelenleg hatályos nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát és a nyugdíjkorhatár emelését is javasolja. Támogatná tovább a gyermekvállalás elismerését a nyugdíjrendszerben, változtatna a Nők40 korhatárán is, illetve arra ösztönözné a lakosságot, hogy nyugdíjcélú megtakarításba fektesse a pénzét. Simonovits András, nyugdíjszakértő szerint azonban bár az MNB munkaanyaga tartalmaz értékes gondolatokat, de "egészében véve ingatag lábakon áll".

A szakértő az MNB javaslatokat megfogalmazó csomagjáról a Telexen megállapítja: a program a demográfiától a nyugdíjrendszer felé haladva négy alternatívát említ a családbarát nyugdíj bevezetésére. Ezek a családi adókedvezmény figyelembevétele az induló nyugdíjak számításában; gyermekszámtól függő fix járadék; a gyermek(ek) által fizetett járulékok egy részének jóváírása a szülők nyugdíjában; és a Nők40 demográfiai feltételekhez kapcsolása. "Kár, hogy az anyag nem tér ki az említettek költség-haszon elemzésére, és elsiklik afölött, hogy más országokban ezeket az alternatívákat csak az elméleti közgazdászok mérlegelik" - véli Simonovits András.

 

A szakértő szerint az anyag kitér a magyar nyugdíjrendszer valódi problémáira is. 1) Megemlíti, hogy az induló nyugdíjak túlzott mértékben függnek a nyugdíjazás előtti évek átlagkereseteitől, és alakulásuk kiszámíthatatlan. 2) Más országok tapasztalatára építve javasolja, hogy az általános nyugdíjkorhatár a születéskor várható élettartamot követve emelkedjen. 3) Felveti, hogy a Nők40 igénybevételét esetleg „demográfiai feltételekhez kellene kötni”. 4) Lándzsát tör az általános korhatáron túli nyugdíjba vonulás erősebb ösztönzése mellett.

 

Simonovits András szerint az induló nyugdíjak számítása kapcsán célszerű lenne a valorizálásban a jóval megbízhatóbb GDP-növekedési ütemen alapuló nominális mértékét használni és karban kellene tartani a már megállapított nyugdíjakat is, valamint felül kellene vizsgálni a mértéktelen járulékkulcs-csökkentést. A nyugdíjskála meredekségének csökkentése is lassítaná az induló nyugdíjak elszaladását - írta.

A szakértő szerint nyugdíjkorhatár-emelés – áttételeken keresztül – jelentősen csökkentette a nyugdíjkiadások GDP-arányát, és hozzájárult a GDP-arányos költségvetési hiány mérsékléséhez. Kitért arra is, hogy más országokban bónusz jár a nyugdíjba vonulás halasztásáért, az általános korhatár előtt is, utána is. (Magyarországon 2012-ben, hungarikumként megszűnt az előre hozott csökkentett nyugdíj.) Hazánkban az általános korhatáron túlra halasztott nyugdíjba vonulás viszont változatlanul havi 0,5, azaz évi 6 százalékkal növeli az induló nyugdíjat. Ez egyáltalán nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla, ráadásul

2021 óta a nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem kell semmilyen járulékot sem fizetni, aláásva a bónusz hatását.

 

A 2011-ben bevezetett Nők40 program kapcsán a szakértő kifejtette, hogy az évente nyugdíjba vonuló nők 50-60 százaléka veszi igénybe a Nők40-et, több évvel csökkentve a tényleges nyugdíjkort. Simonovits András szeirnt üdvözlendő, hogy az MNB-anyag felismerte ezt a kárt, és szigorítást javasol. Persze tényleges költségvetési megtakarítást csak akkor hoz a módosítás, ha az induló nyugdíjak reálértékének 1) pontban bírált indokolatlan szárnyalása megszűnik, és a korhatár alatti halasztás nem hoz évi 6-10 százalékos tartós egyéni nyugdíjemelést - írja.

forrás: telex.hu / penzcentrum.hu