Változnak az idők: már ötven nappal hosszabb a nyár, mint a 70-es években

2021.04.15 07:03

Felborul az ökológiai egyensúly az évszakok eltolódása miatt.

A rövidebb telek korlátozhatják a síszezont... 
Marad a vízisí, az is jó szórakozás
 
Grafika: Séra Tamás

 

Bár sokaknak jó hír, hogy elhúzódik a legmelegebb évszak, az ökológiai egyensúlyra nézve mindez beláthatatlan következményekkel járhat. Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt.
 
– A változás egybevág az északi féltekén tapasztalható évszakeltolódásokkal. A folyamat következtében az ökológiai rendszer szerkezete sérül, ami például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, az adott területen behatolónak számító, és esetleg az ott fennálló ökológiai egyensúlyt fel is borító, úgynevezett invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is tapasztalható – fejtegette a Blikknek Kis Anna (31) meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa. A szakember kétheti kutatómunka után tette közzé az eredményeit a Másfélfok.hu nevű oldalon, ahol állandó szerzőként publikál.

Az évszakok kezdetét és végét Kis Anna és munkatársai a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette. Magyarországon az 1971 és 1980 közötti években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án véget is ért. Ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott, azaz mintegy 50 nappal lett hosszabb.
 
– A változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet. Klímamodell-szimulációk hőmérsékleti mezői alapján 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűleg csupán két hónaposak lesznek – magyarázta a meteorológus.
 
Azt gondolhatnánk, hogy a nyár meghosszabbodásáért senkinek nem lehet kifogása, de az állat- és növényvilágon túl az emberekre is jócskán negatív hatással lehet a változás.
 
– A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a jövőben hosszabb és intenzívebb lesz. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az USA-ban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését is megfigyelték a korábbi tavaszkezdettel összefüggésben – tette hozzá.
 
Leginkább az ősz rövidül
 
A tanulmány szerint legnagyobb mértékben az ősz rövidült le: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben már kevesebb mint 85 nap volt.
 
blikk.hu