Vannak lyukak a magyar szociális hálón, de máshol se sokkal jobb

2016.10.24 12:42

Magyarország idén a GDP 20,6 százalékát költheti szociális kiadásokra, ami nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható - derül ki az OECD friss elemzéséből. A szociális kiadások közül a nyugdíjak teszik ki messze a legnagyobb szeletet, egészségügyre viszont a régióban csak a lengyelek költenek kevesebbet a GDP arányában.

Forrás: MTI/Földi Imre

Érdekes kimutatást közölt az OECD az egyes tagállamok szociális kiadásairól, mely szerint Magyarország jelenleg a nemzeti össztermék 20,6 százalékát költi el évente ezekre a tételekre, ami kismértékű csökkenést jelent a két évvel ezelőtti 21,4 százalékhoz képest. 200-ben az arány még 20,1 százalék volt a kimutatás szerint.

Vannak lyukak a magyar szociális hálón, de máshol se sokkal jobb

Az ábrán látszik, hogy a vizsgált országok közül a magyar érték átlagosnak számít. Az OECD átlaga 21 százalék, aminél a magyar egy hajszálnyival alacsonyabb. A legbőkezűbb Franciaország, mely a GDP 31,5 százalékát szétosztja az állampolgárok között szociális juttatások formájában. Rajtuk kívül csak Finnország esetében van 30 százalék felett az arány, de kifejezetten nagyvonalú az állampolgárokkal Belgium és Olaszország is. A másik véglet Mexikó, ahol a GDP 10 százalékát is messze alulmúlja az állampolgároknak ilyen formában nyújtott összeg.

Érdemes egy pillantást vetni a szociális kiadások összetételére is:

Vannak lyukak a magyar szociális hálón, de máshol se sokkal jobb

Rögtön látszik, hogy mindenhol a régióban a nyugdíj teszi ki a legnagyobb részt, Magyarországon ez a GDP 10,8 százalékára rúg egy évben. A régióban ennél többet csak Ausztria és Szlovénia költi öregségi ellátásra a gazdasági teljesítmény arányában, Szlovákiában viszont mindössze a GDP 7,5%-át emészti fel ez a tétel.

A második legnagyobb szeletet az egészségüggyel kapcsolatos szociális ellátások teszik ki, viszont ezekre csak a lengyelek költenek nálunk kevesebbet a vizsgált országok közül. A családi támogatások rendszere viszont Magyarországon a legbőkezűbb, évente a nemzeti össztermék 3%-át költjük el többek között családi pótlékra.

Magyarország kapcsán készítettünk még egy érdekes ábrát az OECD adatai alapján:

Vannak lyukak a magyar szociális hálón, de máshol se sokkal jobb

Ezen az látszik, hogy két vizsgált időszakban (2005-2009 és 2010-2014) reál értéken hogyan változott évente átlagosan az egyes ellátásokra fordított összeg. Egyértelműen látszik a lakáspiaci támogatások szinte teljes kifuttatása az elmúlt években, a korábbi kormányok jelentős emelését kompenzálta a jelenlegi kabinet. Feltűnő még a rokkantsági ellátások átlagosan 7,8 százalékos esése az elmúlt években, ami annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány 2010 után felülvizsgálta a rokkantnyugdíjasok minősítését, és sokakat visszaterelt a munkaerőpiacra.

Meglepő a családi célú szociális kiadások 2,9 százalékos csökkenése, azonban itt érdemes hozzátenni, hogy ez nem tartalmazza a családi adókedvezményt, mivel az nem minősül szociális ellátásnak. Így pedig már nem is olyan meglepőek a fenti számok. A családtámogatásoknál a tendencia elsősorban annak köszönhető, hogy 2010 előtt évről évre emelkedett például a családi pótlék összege, most viszont jó néhány éve befagyasztották ezt az összeget, ami reálértéken csökkenést jelentett.

portfolio.hu