Varga Mihály: A kormány nem a közelgő választások miatt szórja a pénzt

2021.11.12 14:22

Tanulva az előző válságból, illetve az USA most látható gyorsabb kilábalásából a kormány a gazdaságot élénkíti, nem a választások miatt nyitotta ki a pénzcsapot – állítja a miniszter.

Szó sincs arról, hogy a magyar kormány választások előtti költekezést folytatna
 
– mondta Varga MIhály pénzügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjunktúrajelentését bemutató konferencián. A miniszter az előtte felszólaló Dan Bucsa, az UniCredit bank kelet-közép-európai régióért felelős vezető közgazdászának megjegyzéseire reagált.
 
Varga Mihály két elemet említett ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy az amerikai és az európai gazdaságok helyreállása közti különbség látványos. Ennek magyarázata, hogy az USA sokkal erőteljesebb keresletélénkítési politikát hajtott végre. A miniszter szerint érdemes szem előtt tartani a 2008-2009-as válság utáni lassú kilábalást is, akkor ugyanis hamar újra fiskális szigor lépett életbe. Varga azt mondta,
 
az újraindulásnak van egy üteme, ennek az ütemnek megfelelően ösztönzi a kormány a gazdaságot.
 
Ezért nincs szó szerinte választás előtti költekezésről.
 
Az ösztönzés egyébként jelentős, a kormány (jórészt az áprilisi országgyűlési választás előtt) összességében ezermilliárd forint fölött hajt végre transzfereket. Csak a gyerekes családok adó-visszatérítése 600 milliárd forint fölötti kiadást jelent az államnak. A kormánnyal mostanában látványosan egyet nem értő, Matolcsy György vezette jegybank szerint a gazdaság már újraindult, további élénkítésre nincs szükség, sőt az több kárt okoz, mint hasznot.
 
A német cégek optimisták
 
Magyarország legnagyobb vegyeskamarájának friss felméréséből kiderült, hogy a DUIHK tagjai alapvetően túljutottak a Covid–19-járvány okozta gazdasági lassuláson, és hároméves csúcson van a foglalkoztatási és a beruházási hajlandóság.
 
Sávos András, a kamara elnöke az eredmények bemutatásakor megállapította, hogy a vállalatok többsége már újból elérte a járvány előtti termelési szinteket, főleg az iparban. Ennek köszönhetően még a jó tavaszi értékekhez képest is tovább javult a tagvállalatok hangulata, hároméves csúcsokat döntött most ősszel, amelynek hatására a foglalkoztatási és beruházási szándékok is erős gazdasági bővülést jeleznek. Sávos kijelentette, hogy a magyar–német külkereskedelem értéke augusztusban már ismét a 2019-es szinten állt, ahogy a magyar export egésze is, a magyar import egésze pedig ma már jóval magasabb, mint a járvány előtt.
 
A Kamara elnöke kitért a munkaerőpiacon tapasztalható tendenciákra is. Elmondta, hogy a munkaerőhiány a korona-járvány idején csak átmenetileg enyhült, jelenleg azonban a vállalatok ismét növekvő feszültségekről számolnak be, ami újra korlátozó tényezővé válhat a vállalatok növekedési terveire nézve.
 
A logisztika nehézsége és a munkaerőhiány okoznak problémákat
 
A felmérés eredményei alapján minden második cég zavarokat tapasztal az ellátási láncban vagy a logisztikában. Az iparban ez a cégek 75 százalékát érinti. A kereskedelemben a negatív hatások az átlagosnál nagyobbak például az áruellátás és a kereslet tekintetében. Ezzel együtt a magyarországi, de a nemzetközi felmérés szerint is a német vállalatok alig tervezik a jelenlegi termelési kapacitások áthelyezését más országokba. Új vagy pótlólagos beszállítókat viszont a vállalatok csaknem fele keresne, a nemzetközi felmérésben ezt több, mint 70 százalék tervezi.
 
A fentieket magyarázhatja, hogy nemzetgazdaságra nézve a felmérésben résztvevők csaknem 40 százaléka pozitív változásra számít a következő 12 hónapban, csak minden nyolcadik cég fél az általános konjunktúra lassulásától. A saját üzleti helyzet alakulása tekintetében minden második cég javulásra számít a következő 12 hónapban, mindössze 10 százalék vár romlást. Ebben a kérdésben jóval kisebb a bizakodás a kereskedelemben, a szolgáltatási szektor pedig optimistább az átlagnál.
 
A saját üzleti kilátásokat nézve leginkább a munkaerőhiány és a munkaköltségek jelentenek kockázatot magyarországi felmérés szerint.
 
Ez pedig érvényes több más közép- és kelet-európai országra is. A vállalatok csaknem 40 százaléka szerint erősödött a munkaerőhiány az elmúlt egy évben, enyhülést csak 13 százalékuk tapasztalt e téren. A bérköltségek tekintetében tavaszi felméréshez képest magasabb emelkedésre számítanak a cégek. Átlagosan csaknem 8 százalékos növekedéssel kalkulálnak, szemben a tavaszi 6 százalékkal.
 
hvg.hu