Vásárnapi zárva tartás: 1500-an veszítették el a munkájukat

2015.12.14 18:37

Ideje kasszát csinálni a vasárnapi zárva tartás hatásairól. A kormányzat mindenesetre nem sieti el a dolgot, aminek az lehet az oka, hogy a szakemberek szerint legfeljebb részben valósult meg az a szándék, hogy a multiktól a kisboltokba terelődjék át a forgalom.

 
A közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy a vásárlók jelentős többsége továbbra is ellenzi a boltok vasárnapi zárva tartását. Annak idején - hivatalosan - a KDNP javaslatára elfogadott törvénymódosítás értelmében 2015. március 15-től a kiskereskedelmi üzletek - néhány kivételtől eltekintve - kötelesek vasárnapi zárva tartani. A zárva tartásra kötelezettek ugyanakkor az adventi vasárnapok mellett évi egy vasárnapot választhattak, ki egy-egy vasárnapot, amikor kinyithattak.
 
 
Ugyanakkor a kormányzat mindmáig adós a vasárnapi zárva tartás értékelésével. Éppen ezért az elmúlt háromnegyed év eddigi tapasztalatai alapján érdemes mérleget készíteni a vasárnapi zárva tartás hatásairól - mondta a Népszavának Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy vélte, hogy minél hosszabb a vizsgált időszak, annál több olyan új elem jelenik meg a piacon, amelyek nyomán már egyre nehezebb lesz kibogozni, a vasárnapi zárva tartás valós hatásait. A szakember hozzátette, az éven belüli változásokat kell megvizsgálni, vagyis a 2015. március 15. előtti, illetve az azt követő időszakot. Ha az előző évhez viszonyítanák a március 15. utáni adatokat, az félrevezető lenne, mert túl sok egyéb tényezőt kellene szétválasztani, míg az idei adatok esetében csak a szokásos szezonális ingadozások jöhetnek szóba, más hangsúlyos hatások nem befolyásolták a kiskereskedelmi forgalom alakulását. Az OKSZ főtitkára is utalt arra, hogy a vásárlók túlnyomó többsége nem fogadja el, és nem szokta meg a vasárnapi zárva tartást, viszont átállt az új rendre, mert más választása nem is volt.
 
A kormány eddig július végén adott ki összegzést az online pénztárgép használatának hatásairól, melyekben a kiskereskedelem mellett szerepeltek a vendéglátás és a szállodai szolgáltatás számai is. Ebből az derül ki, hogy az év elejéhez képest 12-13 százalékos volt a forgalom növekedése a hetedik hónap végéig. Ezek impozáns számok lennének, ha nem hasonlítanánk össze a 2011-2014. közötti éven belüli a KSH adatokkal. Azokból ugyanis kiolvasható, hogy akkor a növekedés meghaladta a 30 százalékot is, míg a 2015. évi online adatok növekedési üteme még a felét sem éri el ennek. Nem zárható ki, hogy a vasárnapi zárva tartás forgalmi veszteséget okozott a kereskedőknek.
 
Az azonban megállapítható, hogy annak a kormányzati szándéknak, hogy a vásárlók a multik helyett többet költsenek a kisboltokban, a valóságban nincs nyoma. Ehelyett inkább nagy sorok alakulnak ki a nagy áruházakban pénteken-szombaton - jegyezte meg Vámos György. (A dolgozók viszont elveszítették az 50 százalékos vasárnapi pótlékukat.)
 
Az OKSZ főtitkára ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy a kormány az online kasszák adatait külön-külön a kiskereskedelemre, a vendéglátásra és a szállodai forgalomra bontva, és ne csak július végéig hozza nyilvánosságra, mert csak így lehetne pontosabb képet kapni a vasárnapi zárva tartás hatásairól. Ennek alapján lehetne értékelni az első háromnegyed év tapasztalatait, emellett a vásárlók véleményét is nyomatékosan figyelembe kellene venni.
 
A szakember elismerte: túlbecsülték a vasárnapi zárva tartás miatti elbocsátások mértékét. A várt 15 ezer dolgozó leépítése helyett mindössze 1500-an veszítették el az új törvény miatt a munkájukat. A vártnál kisebb elbocsátási hullám okai között szerepelhetett az online kasszák bevezetése is, mert sok esetben emiatt jelentették be az addig feketén dolgozó alkalmazottakat. Az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy azokban az uniós tagországokban ahol változtattak a nyitva tartás szabályain, ott mindig enyhítettek. Így jelenleg Magyarországon van a legszigorúbb szabályozás érvényben Európában.
 
nepszava.hu