Végleg befellegzett a forintnak

2019.08.31 17:17

Történelmi magasságba emelkedett csütörtök délután az euró/forint keresztárfolyam, a forint sosem volt még ilyen gyenge. Ráadásul a technikai és fundamentális kép is azt mutatja, hogy amennyibne meg is fordulna a folyamat, ennél sokkal erősebb forintra nem számíthatunk.

 
Soha nem kellett még ennyit fizetni egy euróért a történelem során, mint csütörtökön a bankközi devizapiacon, amikor 331,76 forintra emelkedett a közös európai deviza árfolyama. A dolog azonban nem járt nagy csinnadrattával, mint általában az újabb eurócsúcsok az elmúlt években.
 
Ennek oka az, hogy a forint értékvesztése a korábbinál sokkal egyenletesebben történt mostanában. A CIB Bank elemzői szerint az euróval szemben augusztus folyamán a magyar deviza mindössze 2 százalékot gyengült, ami ugyan nagyobb elmozdulás az előző kéthavival összehasonlítva, de egyáltalán nem példa nélküli.
 
Ráadásul a forint gyenge szereplése nem is kiemelkedő, hiszen a zloty ebben az időszakban 2,5 százalékkal, az amúgy erős cseh korona egy százalékkal lett olcsóbb az euróhoz képest. Így alapvetően három tényezőnek tudható be a magyar deviza értékvesztése. Az egyik a nemzetközi gazdasági és politikai környezet bizonytalansága. Ezen belül is elsősorban az amerikai-kínai kereskedelmi háború okozta bizonytalanság, s az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy ez milyen hatással lesz majd a globális gazdaságra.
 
Minden a további gyengülés mellett szól
 
Ebben a környezetben viszont laza maradt a magyar monetáris politika, az alacsony kamatszinthez és a gazdaságot támogató monetáris kondíciókhoz a jelek szerint ragaszkodik jegybank. A viszonylagos likviditásbőség és az alacsony a kamatkörnyezet akkor is fennmaradt, amikor a magyar gazdaság növekedése 4-5 százalékra emelkedett és az infláció 3-4 százalék közé gyorsult. Ráadásul mindezt támogatja az ECB és a Fed hozzáállásában bekövetkezett fordulat is, hiszen a nagy jegybankok a korábbi helyzettel ellentétben most már szintén tovább lazítanak, vagy ezen gondolkodnak.
 
A CIB szakértői szerint tehát a forint gyengülése beleillik mind a hazai, mind a nemzetközi makrogazdasági helyzetbe, a mozgás mögött nem látszanak pánikszerű mozgások, támadásra utaló jelek. A magyar deviza 2008 óta egyértelműen gyengülő trendben van, s ezt a mozgást sokáig gyengítő erős külkereskedelmi többlet az elmúlt 2-3 évben olvadóban van. Így pedig a kissé gyorsabb leértékelődés után jöhet egy némi pozitív korrekció a piacon, azonban ez valószínűleg korlátozott mértékű lehet, majd a 325-335 forintos sáv maradhat a jellemző.
 
Amíg pedig az utóbbi időszakhoz hasonló, mérséklet ütemű leértékelődés valósul meg, a jegybank nem fog beavatkozni a forint védelme érdekében. Ennek oka, hogy az MNB a forintárfolyamot az inflációra gyakorolt hatásán keresztül vizsgálja, s amíg azt nem emeli túlzottan meg a gyenge árfolyam, addig nem várható ez ellen irányuló lépés.
 
Ez még nem is nagy ugrás
 
Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a mostani árfolyamcsúcs még nem tekinthető kiemelkedőnek, hiszen tavaly nyáron már járt egyszer 330,4 forinton az euró árfolyama, s ehhez képest a mostani érték alig 0,3 százalékkal magasabban helyezkedik el.
 
Ez pedig nem nevezhető szignifikánsan magasabb új csúcsnak, hiszen az árfolyam 14 napos volatilitása, az úgynevezett ATR mutató értéke 1,34 forint. Ami aggasztó rövidebb távon, hogy korábban egy emelkedő háromszög formációt épített ki a kurzus a 327 forint körüli szintről történő két visszapattanással. Ebből számolható célárfolyam, amely első körben a 334 forintos szint elérését valószínűsíti.
 
euró/forint keresztárfolyam emelkedő háromszöggel
 
 
A korábban említett forint gyengülő trend viszont olyan régi és olyan mélyről indult, hogy ennek megfordulását mindaddig nem kell fontolóra venni, amíg az árfolyam 300 forint alá nem süllyed. Mivel egy trend meglétét mindaddig feltételezni kell, amíg meg nem fordul, hosszabb távon még jelenleginél is magasabb csúcsokra lehet felkészülni az euró árfolyamában a forinttal szemben.
 
Lovas-Romváry András
napi.hu