Vihar egy kupicában

2015.11.28 17:14

Orbán Viktor a 2010-es választási kampányban megígérte, majd júniusban bejelentette, hogy „sikerült egy 90 éves szabadságharcot lezárni, mivel a vidéki magyar emberek 90 év óta hadakoztak a mindenkori magyar állammal, hogy a pálinkafőzés szabadságát a maguk számára megszerezhessék.”

A hazai borászat életre kelése után, az ezredfordulót követően kezdett magára találni a hazai pálinkafőzés is. 2002-től már csak a tiszta gyümölcspárlatot lehet pálinkának nevezni, kizárták a kategóriából az aromás szeszeket. A Gyurcsány-kormány a borászokhoz hasonló támogatási rendszert dolgozott ki a pálinkafőzdék számára. 2008-ban és 2009-ben sorra épültek új üzemek, és 2010-re nagyon komoly kereskedelmi főzdék jelentek meg, egészen kiváló termékeikkel a hazai és az exportpiacokon.

Házi kotyvalékok

Ebbe a szép reményekkel kecsegtető folyamatba rondított bele az Orbán-kormány 2010-ben, amikor lényegében teljesen adómentessé tette az otthoni, amatőr pálinkafőzést, hiszen minden nagykorú magyar állampolgár 50 liter 86 fokos (vagy a magyar szokások szerint 86 liter 50 fokos) pálinkát főzhetett otthon adómentesen. Sorra jelentek meg az áruházak polcain a különböző méretű, minőségű pálinkafőző berendezések, és az emberek vásárolták is ezeket. Sokan egyszerűen figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy a hivatásos bérfőzdékben ugyanúgy adómentesen lehetett ekkora mennyiségű pálinkát főzetni, inkább otthon, hozzáértés nélkül kotyvasztották a többnyire gyenge minőségű tömény szeszt. Sokan azonban inkább választották a szaktudással, jó minőség előállítására alkalmas berendezéssel bíró bérfőzdéket.

A házi főzést elvileg előzetesen be kellett jelenteni az adóhatóságnak, és a házilag főzött pálinkát elvileg nem lehetett értékesíteni. A szabályok szerint a szomszédot is csak úgy lehetett megkínálni, ha átjött a kerítésen, mert ha a gazda a kerítésen átnyújtva adta a szomszédnak a kóstolót, az már szabálysértésnek minősült – volna. A valóságban azonban sem a főzést, sem az értékesítést nem ellenőrizte senki. Gyakran lehetett a „piacon” találkozni pálinka néven olyan lőrével, amelyért kevesebbet kértek, mint a pálinkát amúgy terhelő jövedéki adó összege…

Akkor is lehetett tudni, hogy a bevezetett szabályozás uniós jogba ütközik, és biztosra lehetett venni, hogy el fog bukni. Négy évig volt adómentes a házi pálinkafőzés, Magyarország az Európai Bíróságon sem tudta megvédeni azt. Amikor elbukott a „pálinka szabadságharca”, a kormány a 2010. előttinél is magasabb adóval terhelte a bérpálinkafőzést, ugyanakkor a helyzetet tovább rontva, a házi főzés után évi 1000 forint átalányadót kell fizetni. A korábban virágzó bérfőzők immár naphosszat üldögélhettek a hideg üstjeik előtt…

Profik, csődközelben

2015 első háromnegyed évében a drasztikusan megemelt adó ellenére is mindent egybevéve is kevesebbet fizettek be az államnak, mint egy évvel korábban csak a főzési díj utáni ÁFA volt. Ez a rendszer az eddiginél is súlyosabb károkat okozott a magyar pálinkának. Lényegébe kiiktatta a minőség előállítására képes bérfőzdéket is.

Ennél azonban sokkal nagyobb károkat okozott a Fidesz ezzel a szerte Európában csak gúnykacajt kiváltott ámokfutással. A jó minőségű, ellenőrzött és nemzetközi szinten is versenyképes pálinka ugyanis nem az amatőrök konyhájában készül, hanem az éppen fejlődésnek indult kereskedelmi főzdékben. Az egyre színvonalasabb magyar pálinkagyártást teljesen ellehetetlenítették az otthoni főzés adómentességével. Ahhoz, hogy ezek a profi főzdék a termékeikkel nagyobb mennyiségben megjelenhessenek külföldön, stabil belső fogyasztás kell. Az otthoni főzés engedélyezésével ezt sikerült tönkre tennie a Fidesznek. Hiába dübörgött a kormánypropaganda, hogy a magyar pálinka élelmiszeripari vezértermék lesz, felfut majd a magyar pálinkaexport, az NAV (akkor még APEH) adatai szerint a „pálinka szabadságharc” első évében a legális piac negyede tűnt el. A „szabadságharc” négy éve alatt az éppen fejlődésnek indult minőségi pálinkafőzés mély válságba zuhant, számos kereskedelmi főzde a csőd közelébe jutott.

A kormány most újra belepiszkál a magyar pálinka egyáltalán nem rózsás életébe. Egy törvénymódosítás kapcsán a Pálinka Nemzeti Tanács köztestületté válik és „közfeladatainak ellátásra” 100 milliós költségvetési előirányzattal rendelkezik majd. Pálinkával mossák tisztára azt a pénzt, ami aztán majd a cimborák zsebébe vándorol. A Pálinka Nemzeti Tanács fölött a törvényességi ellenőrzést az az agrárminiszter fogja gyakorolni, akinek „eredményességére” jellemző többek között az Állami Számvevőszék ez év augusztusi jelentése (összesen öt FM intézet 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzése során számos szabálytalanságot tártak fel). Kecskére a káposztát…

Ennél is nagyobb károkat okoznak a törvénymódosítás különféle pontjaiban eldugott látszólag kis változtatások. A törvény egyfelől a nemzeti kincsnek minősíti a pálinkát, másfelől azonban törli például az érlelt pálinka esetében a hordóméretre, érlelési időre, szárazanyag-tartalomra vonatkozó, eddig kötelező előírásokat. A minőség kárára megy az a teljesen értelmetlen új rendelkezés is, hogy a gyümölcságyon érlelt pálinkához vagy ágyas pálinkához 10 kiló érett, vagy legalább 5 kiló aszalt gyümölcs helyett a jövőben elég lesz csupán 5 kiló érett vagy 2 kiló aszalt gyümölcsöt felhasználni. A hozzá nem értés tovább gyengíti a magyar pálinka helyzetét.

Ágyas korrupció-pálinka

Egy év után a házi pálinkafőzésre „új” szabályok lépnek életbe. A házi főzés bejelentési kötelezettsége megszűnik. A főzni szándékozónak a helyi önkormányzatnál kell megvásárolnia a főzésre jogosító adójegyet, darabját 700 forintért, legalább öt, legfeljebb 86 darabot. Ennek birtokában tovább főzheti otthon a pálinkát. A házi főzést ezután nem a NAV, hanem a helyi önkormányzat ellenőrzi majd. (Ilyen rendszert már láttunk az ötvenes-hatvanas években, akkor a tanácsok ezzel megbízott alkalmazottai általában jól meggazdagodtak ebből.)

Olyan rendszert kíván tehát a magyar kormány bevezetni, amelyben nem egyszerűen lehetővé teszi a csalást, hanem arra kifejezetten ösztönöz is. A korrupció a rendszerbe van kódolva. Összekacsint az állam a polgárral, és együtt játsszák ki a fránya Európai Uniót. Meghagyják azonban a lehetőségét, hogy bármikor, bárkit nyakon lehessen csípni, ha a politikailag függetlennek nem tekinthető helyi önkormányzat arra indokot lát. Első alkalommal figyelmeztetés jön, aztán 200 ezer forintos bírság.

A magyar pálinka igazi minőséggé válása pedig még várat magára.

Nagy-Huszein Tibor
nepszava.hu