Visszaadták a 13. havi nyugdíjat?

2015.11.26 08:36

A kormány szerint gyakorlatilag igen, hiszen négy év alatt több mint egy havi összeggel emelkedett a nyugdíj reálértéke. Az MSZP szerint ez csak egy „ócska hazugság.”

Múlt hét pénteken jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy jövőre 1,6 százalékkal fog emelkedni a nyugdíjak összege. Ez megegyezik a jövő évre tervezett infláció értékékével.

A miniszter arra is kitért, hogy az emelés minden nyugellátásra vonatkozik, így a többi között az öregségi nyugdíjra, a hozzátartozói, a korhatár előtti ellátásokra, a szolgálati járandóságra, a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra és a baleseti járadékokra is. Az intézkedés 2,6 millió embert érint.

A tárcavezető emlékeztetett arra: a kormány mind 2010-ben, mind 2014-ben azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és hozzátette, hogy az elmúlt években a nyugdíjak reálértéke jelentőse nőtt, köszönhetően a jó inflációs adatoknak.

„Visszaadták” a 13. havi nyugdíjat?

Kedden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt az ATV reggeli műsorában, hogy az elmúlt 4 évben 8,6 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, ez pedig a gyakorlatban szerinte azt jelenti, hogy szép lassan visszaadták a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíjat. Sőt, a jövő évi 1,6 százalékos emeléssel meg is haladják az egyhavi pluszt.

rétvári bence

Rétvári Bence

 

    „A sok kicsi sokra megy, tehát most már egyhavi nyugdíjtöbbletük van. Hiszen ez a 8,6 százalékos vásárlóérték növekedés nagyobb, mint egyhavi nyugdíj értéke”

– válaszolta az államtitkár arra a felvetésre, hogy a nyugdíjasok nem éppen úgy élik meg a helyzetet, mintha egyszerre visszaadták volna nekik a 13. havi nyugdíjat.

Simonovits: Rétvári igazat mondott

Simonovits András szerint igazat mondott Rétvári. A nyugdíjszakértő az atv.hu-nak azt nyilatkozta, hogy a kormány 2013 és 2015 között rendszeresen felülbecsülte az inflációt, így összességében 8 százalékkal többel emelte a nyugdíjakat, mint amennyivel minimálisan kellett volna.

    „Leegyszerűsítve tehát azt is mondhatjuk, hogy visszaadta a 13. havi nyugdíjat, amit 2008-2009-ben a baloldali-liberális kormány visszavont” – jelentette ki a szakértő.

Azonban Simonovits szerint mégsem ilyen szép a helyzet. Többek között azért sem, mert ebben az emelésben teljes mértékben csak azok részesültek, akik már 2012-ben nyugdíjasok voltak, azok viszont, akik 2015 után fognak, semennyire sem fognak.

simonovits andrás

Simonovits András

 

Hozzátette azt is, hogy ahogyan a 13. havi nyugdíjnak sem volt fedezete, ennek az emelésnek sincs, de ezt technikailag aligha lehet visszavonni. Szerinte aggályos az is, hogy a 8,6 százalékos emelés csak az átlagra vonatkozik,

    „akik gázzal fűtik fedett úszómedencéjüket, azok a rezsicsökkentésen keresztül többet kaptak.”

MSZP: Ez egy ócska hazugság

„Nekem lesújtó véleményem van erről az egészről” – kezdte Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának MSZP-s alelnöke, amikor Rétvári kijelentésével kapcsolatban kérdeztük.

A szocialista képviselő szerint azzal, hogy Orbán Viktor 2010-ben megígérte, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét, nem mondott többet, mint hogy az infláció mértékénél nem hajlandók többel emelni a nyugdíjakat.

    „Következésképpen azon az értéken fagyasztották be a nyugdíjakat, amelyen éppen 2011-ben voltak. Egy ócska hazugság, hogy visszakapták a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjukat” – tette hozzá a politikus.

Korózs Lajos szerint mostanra nagyon sok olyan nyugdíj lett, ami korrekcióra szorul, többek között a minimál nyugdíj, amelynek hét éve változatlan az értéke. „Még kimondani is szégyen, hogy 28.500 forint ennek az összege” – mondta a képviselő.
Hozzátette, hogy a múlt héten volt egy indítványa a parlament előtt, aminek a kormánypárti képviselők azzal indokolták a leszavazását, hogy olyan kevés embert érint a kérdés, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni. Korózs egyébként azt indítványozta, hogy 50 ezer forintra igazítsák ki a minimál nyugdíj értékét.

korózs lajos

Korózs Lajos

 

Emberek, akik nem számítanak?

„73 ezer olyan ember van, akinek az öregségi nyugdíjának a legkisebb értéke 50 ezer forint alatt van. Magyarán azt mondták, hogy ez a 73 ezer ember nem számít annyira, hogy érdemes legyen velük foglalkozni” – magyarázta az MSZP-s képviselő.

Hozzátette továbbá, hogy itt most csak az öregségi nyugdíj legkisebb értékéről van szó, miközben több mint 360 ezer olyan ember van, akinek kevesebb mint 50 ezer forint a nyugdíja, vagy a nyugdíjszerű ellátása. (Ilyenek például a rokkantsági járadékosok.)

„Még a 73 ezer emberre sem mondhatnák azt, hogy olyan kicsi a számossága, hogy nem érdemes vele foglalkozni. Ha egy embernek is olyan kicsi a nyugdíja, ami a vegetálásra sem elég, akkor az államnak igenis kötelessége gondoskodnia róla” – mondta felháborodva a politikus.

    Magyarországon idén 119 ezer forint volt az átlagnyugdíj az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján. 2015 januárjában 2 022 095 fő volt a hazánkban élő nyugdíjasok száma, akiknek több mint a fele 100 ezer forintnál kevesebb pénzből kényszerül megélni havonta. Ennél is szomorúbb, hogy több mint 70 ezer nyugdíjas 50 ezer forint alatti nyugdíjból él, az öregségi nyugdíj legkisebb összege pedig hét éve változatlanul 28 ezer 500 forint. A KSH adatai szerint tavaly legnagyobb súllyal – több mint 27 százalékkal – a szolgáltatások szerepeltek a nyugdíjasok kiadásai között. A második kategóriát az élelmiszerek adták: ezek a fogyasztói kosár negyedét tették ki. A harmadik helyen az egyéb cikkek és üzemanyagok csoportja került közel 20 százalékos súllyal. Ezt a 11 százalékot adó háztartási energia, a 8 százalékos súllyal szereplő szeszesitalok és dohánytermékek, majd a tartós fogyasztási cikkek (6 százalék) követték. A fogyasztói kosár legkisebb hányadát – kevesebb, mint 2 százalékot – a ruházkodási termékek adták – írja a Biztositasiszemle.hu.

Korózs szerint eddig nagyon sok olyan szociális támogatási forma volt, amellyel a települési önkormányzatok tudtak segíteni a rászoruló embereknek.

    Március elején viszont a kormány több pénzbeli ellátási formát is megszüntetett, például eltörölték a lakhatási támogatást, melyet jellemzően egyedül élő, idős emberek kaptak. Megszüntették a méltányossági közgyógyellátást, a méltányossági ápolási díjat,

a rendszeres szociális segélyt, továbbá az önkormányzati segélyt – sorolta a szocialista képviselő. Ezek helyett pedig behozták a települési támogatást, ám az önkormányzatok szerinte sokszor olyan feltételeket szabnak, amiknek nem tudnak megfelelni a rászorulók, így pénz nélkül maradnak.

Rétvári Bence szerint azonban a kormány valamennyi nyugdíjat 8,6 százalékkal növelt az elmúlt négy évben, az pedig egy másik kérdés, hogy akik egész életükben magasabb összegű nyugdíjjárulékot fizettek, azok magasabb összegű nyugdíjat kapnak és fordítva. „Nagy dilemma mindig, hogy mi az igazságos” – tette hozzá a KDNP-s képviselő.

atv.hu