Visszavont nyugdíj: ez volt az ok

2015.02.12 18:22

A már nyugdíjban lévő felperes alkotmánybírósági határozatra hivatkozó kérelmére visszaállították jogviszonyát, ezért a társadalombiztosítási szerv visszamenőleg visszavonta öregségi nyugdíját. Az ügy végére a Kúria tett pontot.

A társadalombiztosítási szerv  határozatával  2012. július 1. napjától öregségi nyugdíjat, majd a  2013. január 1. napjától 0,5 százalékos mértékű növelést állapított meg a felperes részére. Újabb határozatával a felperes öregségi nyugdíját és a nyugdíj növelését megállapító határozatát is teljes egészében visszavonta, tekintettel arra, hogy a felperes öregségi nyugdíjra nem volt jogosult, így a nyugdíjnövelésre sem – írja a Kúria közleménye. A visszavonó határozat indokolása szerint az öregségi nyugdíjra a felperes az Alkotmánybíróság 33/2012.(VII.17.) AB határozata alapján nem volt jogosult. A határozatok a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) bekezdésére, valamint a 95. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontjaira hivatkoztak.

A felperes a határozatok ellen kereseti kérelmet nyújtott be, melyben kérte azok hatályon kívül helyezését, mivel álláspontja szerint 2012. július 1-jén, amikor részére az alperes az öregségi nyugdíjat megállapította, biztosítási jogviszonyban nem állt, erre tekintettel jogszabálysértés nem történt sem az öregségi nyugdíj megállapító határozat, sem a nyugdíj összegét felemelő határozat meghozatala során. Az alperes a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt indokait fenntartva.

A bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Érvelése szerint a felperes az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel 2012. július 1. napján – mivel kérte bírói jogviszonya helyreállítását és az visszaható hatállyal helyreállításra került – 2012. július 1. napján bírói jogviszonyban állt, így a Tny. 18. § (1) bekezdés c) pontja nem teljesült, a Tny. 95. § (5) bekezdés b) pontja alapján a közigazgatási szerv hivatalból az ügyfél terhére egy ízben a határozat közlésétől számított öt éven belül visszavonhatta határozatát.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát arra figyelemmel, hogy 2012. július 1. napján nem állt biztosítási jogviszonyban, bírói jogviszonya az Alkotmánybíróság határozata után visszamenőleges hatállyal került helyreállításra. A Tny. 95. § (5) bekezdése szerint a nyugdíjbiztosítási szerv csak akkor módosíthatta volna korábbi döntését, ha a nyugellátását jogalap nélkül állapította volna meg.

A Kúria megállapította, hogy a felperes bírói szolgálati jogviszonya visszamenőleges hatállyal történt helyreállításával a törvény erejénél fogva-biztosítási jogviszonya is helyreállt. A bírói szolgálati viszony, azzal együtt a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont szerinti biztosítási jogviszony – a társadalombiztosítási határozat indokolásával ellentétben – nem a 33/2012.(VII.17.) AB határozata alapján állt helyre: az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (3) bekezdése – főszabályként – úgy rendelkezik, hogy a jogszabály megsemmisítése a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket nem érinti. A szolgálati (azzal együtt a biztosítási) jogviszony 2012. július 1-jétől a felperes választása, a Köztársasági Elnök aktusa és a Törvényszék elnökének munkáltatói jogkörben tett intézkedése folytán állt helyre, amely – kétségkívül speciális – jogi helyzet azt eredményezte, hogy az öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó feltétel (biztosítással járó jogviszony hiánya) nem teljesült.

Mindezek alapján a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a fenti indokolásbeli módosítással hatályában fenntartotta.

adozona.hu