2022.06.27 14:06
Egész Európa egyik legdurvábban dráguló kenyerét
eszik a magyarok
Nem sok jó hírt láttunk nemzetközi
árösszehasonlításunkban: hét alapélelmiszer árát
megnézve csak két termék esetében tudtunk jó hírt
hozni olvasóinknak. De hol drágul a legkevésbé a
bevásárlás? Szpoiler: nem Magyarországon.
Bár a magyar kormány február elsejével egyes
alapélelmiszerek árának befagyasztása mellett
döntött, így is brutális mértékű áremelkedést
tapasztalhattunk az elmúlt hónapokban a boltokban,
amelyet a Privátbankár.hu Árkosár felmérése is
megerősített.
Éppen ezért kíváncsiak voltunk, hogy az árstopos,
és az árstoppal nem érintett alapélelmiszerek
árszínvonala hogyan alakult idehaza és a környező
országokban az elmúlt hónapokban. Az eredmény nem
túl bíztató, hiszen a vizsgált termékek közül több
esetében hazánkban regisztrálták az egyik
legjelentősebb arányú drágulást.
(Az Eurostat adataiban nem azonosítható be minden
árstoppal jegyzett termék, így például az étolaj,
a csirke far-hát, a csirkemell, és a sertéscomb
esetében sem tudtunk konkrét nemzetközi
összehasonlítást végezni - a szerk.)
Kenyér
Nemcsak Nyugat-Európához, hanem a régióhoz képest
is durván drágult a kenyér ára Magyarországon. Az
áremelkedés aligha magyarázható csak az orosz-ukrán
háborúval, hiszen ahogy az grafikonunkon is látszik,
az Eurostat adatai alapján már tavaly novemberben is
12 százalék felett drágult az előző év azonos
időszakához képest.
Az áremelkedés igazán azonban februárban robbant
be, hiszen innentől kezdve a drágulás már
folyamatosan 20 százalék felett maradt. Májusban
pedig eljutottunk odáig, hogy egy év alatt a
magyarok 38,4 százalékkal fizetnek többet ugyanazért
a kenyérért, mint tavaly. Ennél magasabb
áremelkedést (39,9 százalék) az uniós legszegényebb
országaként ismert Bulgáriában mértek egyedül, a
régióban és a V4-ek közül azonban toronymagasan
kiemelkedik a magyarok leginkább dráguló kenyere. A
régióban Romániában drágult a legkevésbé a kenyér
májusban, 22,4 százalékkal.
A kenyér árának hazai emelkedése egyébként annyiban
nem meglepetés, hogy ahogy azt lapunk is megírta, a
pékek már idén januárban is arra figyelmeztettek,
hogy 10-15 százalékkal tovább emelik a liszt árát a
malmok januárban, emiatt biztos, hogy a kenyér is
tovább fog drágulni. Júniusban pedig az aszály és a
gyártási költségek növekedése miatt panaszkodtak a
termelők.
Tojás
Laptársunk, a Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár
felmérésében a hazai boltokat járva is azt
tapasztalta, hogy rendkívül megdrágult a tojás. Az
Eurostat a KSH adatai alapján közel 30 százalékos
drágulást jelzett május hónapra, amelynél a régióban
magasabbat egyedül Csehországban, valamint
Bulgáriában mértek. A tojás drágulása azonba aligha
újkeletű történet: már tavaly októberben is 7,5
százalékkal többet hagytunk ott a boltokban, mint
egy évvel korábban, ez az áremelkedés pedig április
óta csak még inkább berobbanni látszik. A régióban a
tojás Romániában és Lengyelországban drágult a
legkevésbé, mindkét országban 16,6 százalékos
áremelkedést mértek.
Sajt és túró
Szintén az Európai Unió közös statisztikai
hivatalának adatközlési sajátossága, hogy ezt a két
tejterméket egy kalap alá vették, ám azt talán
senkinek sem kell bemutatnunk – feltéve, hogyha az
elmúlt hónapokban kedve támadt egy sajtos
szendvicshez, hogy mennyire megdrágultak a
sajtfélék. Az Eurostat számai szerint idén májusban
33,4 százalékkal kerültek többe a sajt és túrófélék,
mint egy évvel korábban – a KSH adatai szerint
színtisztán pedig a sajtok 35,4 százalékkal
drágultak májusban. Ez az áremelkedés hónapok óta
Európa egyik legmagasabbja, egyedül Litvániában
drágábbak némileg a sajtok, a helyzet pedig csak
romlik: súlyosbodik a magyar sajthorror.
Vaj
Viszonylagos folyamatossággal, november óta drágul
a vaj, csakhogy az akkor még valamivel több mint 11
százalékos áremelkedés időközben 2022 májusára már
31,1 százalékosra hízott, amellyel Magyarország
megszerezte a vaj esetén az árnövekedési
toplistájának ötödik helyét Csehország, Németország,
Szlovákia és Bulgária mögött. Míg a csehek májusban
megszenvedik az 52 százalékos áremelkedést
vajvásárláskor, addig a régióban a termék Romániában
drágult a legkevésbé: itt 15,9 százalékos
áremelkedést mértek.
Disznóhús
A tavalyi évben összességében még se híre, se hamva
nem volt az áremelkedésnek a magyar piacon, ha
disznóhúsról volt szó – igaz, az Eurostat adatainak
sajátossága miatt a disznóhús adatait nem
részenként, hanem egy egységként tárolja. Sőt, az
árak még márciusban, a háború kirobbanása utáni
hónapban is csak minimálisan növekedtek, mintegy 3,5
százalékkal, amellyel a hazai disznóhús az uniós
átlagba tartozott. A fordulat ezután következett be,
hiszen 2021 áprilisához képest idén már 9,6
százalékkal hagytunk ott többet a boltokban, ha
disznót vásároltunk, májusban pedig az áremelkedés
már megközelítette a 13 százalékot is.
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a régióban még
így is Magyarországon szökkent a legkevésbé fel a
disznóhús ára, amelyben szerepet játszhat az is,
hogy a sertéscomb a kormányzati árstop miatt
jelenleg fixáras. A legrosszabbul egyébként a csehek
jártak a 20,9 százalékos áremelkedéssel. Érdekesség
emellett, hogy két hagyományosan gazdag
nyugat-európai országban is elindultak felfelé a
sertésárak: Németországban 21,1 százalékos, míg
Hollandiában 14,4 százalékos drágulást
jelentettek.
Szárnyasok
A csirke- és pulykahús árát jelző statisztika is
jelentős emelkedett az elmúlt időszakban, még úgy
is, hogy jelenleg Magyarországon a csirke far-hát, a
csirkemell, és egyes csirkeaprólékok ára 2022
február elsejétől szintén az árstop keretében
rögzítésre került. Idén májusban az Európai Unió
tagállamai közül egyedül Lengyelországban drágultak
jobban a szárnyasfélék, mint Magyarországon, míg a
hazai boltokban átlagosan 34,2 százalékkal hagytunk
ott többet ezért a termékkörért, addig a lengyelek
több mint 41 százalékos áremelkedéssel szembesültek.
A régióban a szárnyasfélék más termékekhez hasonlóan
szintén Romániában drágultak a legkevésbé, májusban
13,8 százalékkal.
Burgonya
Következőnek nézzünk egy némileg rendhagyó
terméket, ahol megfordulni látszik a durva drágulás,
hiszen míg áprilisban több mint 25 százalékkal
többet fizettünk burgonyavásárláskor, mint egy évvel
korábban, addig májusban már csak 13,2 százalékos
drágulással szembesülhettünk a boltokban a tavalyi
árakhoz képest, azaz feltehetően olcsóbb lett a
krumpli egy hónap alatt. Mindezt alátámasztja a
Privátbankár.hu már említett Árkosár felmérése is,
amely legutoljára minimális árcsökkenést látott a
krumpli esetében.
A régióban így jelenleg Magyarországon emelkedik
legkevésbé a burgonya ára, míg a legnagyobb
árszökkenéssel a román fogyasztók találkozhatnak. Ez
azonban még semmi az uniós csúcstartóhoz képest:
Észtországban 125 százalékkal drágult a krumpli az
elmúlt hónapokban.
Cukor
Van egy termék, ahol egyértelműen a kormányzati
árstop hatása jelenik meg a nemzetközi
összehasonlításban, hiszen a cukor esetében a
januárig tartó folyamatos áremelkedési tendenciát
mintha élesen félbevágták volna: a cukor májusban is
csak 3,9 százalékkal volt drágább, mint egy évvel
korábban. Ezzel messze Magyarországon drágult a
legkevésbé a cukor a régióban, míg a leginkább a
lengyelek a szívhatják a fogukat, ők 36,5
százalékkal fizetnek többet a cukorért, mint egy
évvel korábban.
Liszt és gabonafélék
Bár a kormányzati árstopban csak a búzafinomliszt
szerepel, így is érdemes megnézni a kategória árának
alakulását az elmúlt hónapokban. A drágulás még
májusban is jelentős volt Magyarországon, hiszen
közel 19,6 százalékkal fizetünk többet most a
lisztfélékért, mint egy évvel korábban, az árstop
bevezetése itt azonban nem fogta vissza az árak
növekedésének ütemét lényegesen az Eurostat adatai
szerint a kiugró januári hónaptól eltekintve. Ezzel
együtt azonban a régióban májusban Magyarországon
drágultak a legkevésbé a liszt és gabonafélék még
így is.
Tartós tej
Az árstop hatálya alá csak a 2,8 százalékos
tehéntej esik, ez pedig részben megmagyarázza azt,
hogy mégis hogy történhetett az, hogy a kormányzati
döntés ellenére is májusban Magyarországon drágult a
legjobban a régióban a tartós tej a régióban,
kereken 14 százalékkal, amelynél jelentősebb
drágulást egyedül Litvániában mértek az egész
Európai Unióban. A tartós tej ára Romániában
emelkedett a legkevésbé, itt 6,6 százalékos
drágulást jegyeztek fel.
Mi szűrhető le a nemzetközi árak
összehasonlításából?
Az Eurostat adatai is alátámasztják azt amit a
mindennapi életünkben is tapasztalunk: valóban
szinte minden drágul, súlyos százalékokban mérhető,
hogy egyes termékcsoportokért mennyivel többet
hagyunk ott a boltokban. Ez azonban önmagában aligha
lenne egyedi probléma, hiszen ahogy a cikkünkben
megvizsgált termékek esetében látható, a régióban a
legkisebb áremelkedés is 10 százalék feletti pluszt
jelent a 2021-es év azonos időszakához képest. Ami
ennél sokkal nagyobb probléma az az, hogy a
jelenlegi kormány által az infláció ellenszereként
erőltetett árstop olyan kulcsfontosságú
élelmiszereket nem érint, mint a kenyér, amelynek
ára májusban már horrorisztikus magasságokban járt,
addig nagyjából felesleges arról beszélni, hogy
kinek mit intézett a kormánya.
Ha pedig már a kormány:
Orbán Viktor
előszeretettel emlegeti háborús inflációként az
árrobbanást, és fogja azt teljes egészében a
szomszédban zajló harcokra. Csakhogy mindeközben az
Ukrajnával szintén szomszédos Romániában az általunk
vizsgált termékek zöme a legalacsonyabb, vagy
majdnem legalacsonyabb mértékben drágult, ez pedig
önmagában jelzi, hogy a miniszterelnöknek
feltehetőleg nincs igaza abban, hogy a magyarországi
áremelkedésben csak és kizárólag háborús okok
játszhatnak szerepet.
Ráadásul az infláció cseppet sem február
végétől lódult meg, hanem valójában már 2016
végétől elkezdett emelkedni Magyarországon, a
régiós átlagnál jobban, amit csak a Covid
kitörése vetett vissza egy rövid időre, két
hónapra.
Kollár Dóra
mfor.hu
