2022.06.29 17:22
A Magyar Államkincstár adatai alapján 181 000
forintra becsülhető a 2021-ben megállapított új
nyugdíjak mediánja. A leggazdagabb idősek viszont
ennél 100 000 forinttal többet kapnak havonta. Ezt a
különbséget a legkönnyebben egy megtakarítással
lehetséges ledolgozni: most kiszámoltuk, mennyit kell
félretenni ahhoz, hogy a leggazdagabb nyugdíjasok közé
tartozzunk.
illusztráció
Napvilágot láttak a 2021-ben megállapított új
nyugdíjak átfogó statisztikái: a Magyar
Államkincstár adataiból beszédes információk
derülnek ki a friss nyugdíjasok anyagi
helyzetéről. Erről már számos cikkünkben
beszámoltunk, legutóbb például arról írtunk, hogy
majdnem kilencszeresére emelkedett öt év alatt a
félmillió forint feletti új nyugdíjak száma, de a
legtöbben még mindig 100 és 150 ezer forint
közötti ellátással kezdik meg nyugdíjas
éveiket.
A
Magyar Államkincstár
az utóbbi években – közérdekű adatigénylés
következtében – visszamenőleg is nyilvánosságra
hozta az új nyugdíjasokról rendelkezésre álló
statisztikákat. A legújabb, a 2021-ben nyugdíjba
vonult friss nyugdíjasokról szóló adatok a
közelmúltban váltak elérhetővé. Ezek alapján
elmondhatjuk, hogy egy év alatt jelentősen nőttek az
induló nyugdíjak: 2020-hoz képest kisebb arányban
állapítottak meg 50 és 150 ezer forint közti
kategóriákba eső nyugdíjakat, míg a 150 ezer forint
feletti kategóriák mind nagyobb arányban fordultak
elő.
Statisztikai módszerekkel megbecsülhető, hogy az
átlagos induló nyugdíj tavaly 211 000 forint volt,
míg a medián (a középen álló friss nyugdíjas induló
nyugdíja) mindössze 181 000 forint. A két érték
közti nagy különbség abból adódik, hogy előfordulnak
kiugróan magas nyugdíjak, és ezek – a kis létszámuk
ellenére – képesek erősen eltorzítani az átlagot.
Éppen ezért érdemes inkább a medián értéket
alkalmazni, ha egyetlen mutatóval szeretnénk leírni
a friss nyugdíjasok összességének helyzetét.
A fenti ábrán láthatjuk, hogy 2021-ben az új
nyugdíjasok 59%-ának induló nyugdíja kevesebb volt
200 000 forintnál. Ugyanakkor a teljes nyugdíjas
társadalmon belül tavaly 83% kapott havi 200 000
forintnál kevesebb ellátást; ez szintén azt jelzi,
hogy a korábban visszavonultakhoz képest jobb
helyzetben vannak a friss nyugdíjasok.
A sokaságon belül továbbra is nagy egyenlőtlenségek
figyelhetők meg: az idősek kb. 2%-a tavaly havi
félmillió forint feletti járadékkal ment nyugdíjba,
de hasonló arányban fordultak elő 50 000 forint
alatti megállapítások is. Az Államkincstár szerint
ez nem feltétlenül tükrözi az érintettek valós
jövedelmi helyzetét, mert közülük sokan külföldről
is részesülhetnek ellátásban.
Hogyan tartozhatunk a leggazdagabb idősek
közé?
Állami nyugdíjunk mértékét az aktív életpályánk
határozza meg: a megszerzett kereseteink és
szolgálati időnk függvényében számíthatunk ellátásra
a korhatár betöltése után. Mégis van lehetőség arra,
hogy munkával töltött éveink alatt jobb anyagi
kilátásokat biztosítsunk időskori önmagunk számára.
Ennek leginkább kézenfekvő módja a
nyugdíj-előtakarékosság - hívja fel a Pénzcentrum
olvasóinak figyelmét a Bankmonitor. Mint
írják,
kellően korán kezdve a megtakarítást, akár
egészen kis havi összegekből is tízmillió
forintos nagyságrendű vagyont halmozhatunk
fel, amelyből plusz jövedelmünk tud
származni az állami nyugdíjon felül.
De vajon mennyi nyugdíjkiegészítésre lesz majd
szükségünk, ha szeretnénk a leggazdagabb idősek közé
tartozni? A KSH statisztikáiból kiolvashatjuk, hogy
tavaly a nyugdíjasok felső 5%-a havi 280 000
forintot meghaladó összegű ellátásban részesült. (De
előfordulnak 1 millió, sőt 2 millió forintnál
magasabb nyugdíjak is!) Ez azt jelenti, hogy aki a
mediánnak megfelelő, 181 000 forintos induló
nyugdíjat kapta, ő szinte pontosan havi 100 000
forint kiegészítő jövedelemmel kerülhetne be a
leggazdagabbak társaságába.
Kérdés, hogy mennyire reális cél a 100 000
forintnyi nyugdíjkiegészítés. Ez első hallásra talán
túlzóan soknak tűnik, de egyáltalán nem lehetetlen.
Aki 20 éven keresztül szeretne (mai értéken) ennyi
pénzt kivenni a megtakarításából, neki ehhez mai
értéken kb. 24 millió forintot kellene felhalmoznia
- összegzte a Pénzcentrum megkeresésére a
Bankmonitor szakértője. A második ábra megmutatja,
hogy adott életkortól kezdve mekkora havi
megtakarítás szükséges e cél megvalósításához.
Láthatjuk, hogy a kezdő életkor jelentősége
meghatározó: aki már 30 évesen elkezdi a
megtakarítást, ő havi 24 300 forintból is elérheti a
kitűzött célt. Aki ezzel szemben tíz évvel később,
40 évesen teszi meg az első lépést, neki már havi 42
000 forintot kell félretennie. A magyar megtakarítók
sok esetben 45 éves korukig halogatják a
döntéshozatalt, ilyenkor pedig már havi 59 000
forinttal kellene elindítaniuk a megtakarítást, ha
szeretnének szert tenni mai értéken 100 000 forint
plusz havi jövedelemre.
Természetesen nem tudhatjuk, hogy a jövőben
milyen nyugdíjakat fog fizetni a magyar állam,
de aki hatszámjegyű privát nyugdíjkiegészítéssel
rendelkezik, ő jó eséllyel a leggazdagabb idősek
közé fog tartozni.
Cselekedj most, használd ki a 20%-os állami
támogatást!
Fontos tudni, hogy ma Magyarországon állami
támogatás is igénybe vehető a nyugdíjcélú
megtakarításokra. Jelenleg három támogatott
konstrukció érhető el: ezek az önkéntes
nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás, illetve
a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Az ilyen
megtakarításokkal rendelkezők minden befizetésükre
20% személyi jövedelemadó-visszatérítésben
részesülhetnek, melynek maximuma évi 100-150.000
forint. Az SZJA-jóváírásoknak (és hozamaiknak)
köszönhetően akár 2-5 millió forinttal több pénz
gyűlhet össze a számlán, ezért nem érdemes kihagyni
ezt a lehetőséget.
penzcentrum. hu / hellovidek.hu
