2022.06.26 16:38
Amióta kinyitottak a strandbüfék, borzolja a
kedélyeket a 2022-es lángosinfláció. Úgy tűnik, a
kenyér, a csirkehús vagy a margarin drasztikus, 40-60
százalékos drágulása nem döbbenti már úgy meg a magyar
lakosságot, mint az ikonikus strandétel áremelkedése.
Hivatalos statisztikák szerint egy átlagos fizetés,
valamint az öregségi nyugellátás összege kevesebb
lángosra elég, mint a járvány és a háború előtt. 17
százalékkal kevesebb lángost vásárolhat ma egy átlagos
nyugdíjösszeget kapó idős, mint 2019-ben, és a
dolgozóknak is 5 százalékkal kevesebbre futja
idén.
Hogyha a pénzromlás mértékét szeretnék
érzékeltetni az idősödő korosztály tagjai, gyakran
előkerül, példaként, mennyibe került még 10-20
évvel ezelőtt a zsemle, hány forint volt fiatalabb
korában egy korsó sör, vagy gyerekkorában hány
fillért kértek egy gombóc fagylaltért. Ezeknek az
árucikkeknek az ára sokkal könnyebben megragad az
emlékezetünkben - hiszen azt például kevesen
tudnák emlékezetből megmondani, hány forint volt
egy liter étolaj, 10 éves korában - így a lángosé
is. Ezért is lehet sokkal megdöbbentőbb, hogy 5-10
év alatt mennyit nőtt az egyik legnépszerűbb
strandétel ára, hiszen egészen hosszan vissza
tudja idézni az ember, mennyibe is került
régen.
Akik még éltek a Kádár-korszakban, tapasztalták,
hogy évtizedeknek kellett eltelnie, mire 1 forintról
2 forintra emelkedett a lángos ára. A rendszerváltás
óta azonban az árak emelkedéséhez hozzászokhatott
már a lakosság, a rekordinfláció sem most fordul elő
először. Az infláció kapcsán mégis gyakran
elfelejtjük, hogy a bérek az árakkal együtt nőttek
az évek alatt: ugyan visszasírhatjuk azt az időt,
amikor a 80-as években még csak pár forint volt a
sima lángos, de nem szabad megfeledkezni róla, hogy
az akkori átlagkereset is bőven 10 ezer forint alatt
volt. Abba pedig nem is érdemes belemenni, hogy ma
mit kapnánk 10 ezer forintért.
Mivel a lángos ára ilyen érzékeny téma, a
Pénzcentrum kiszámította a nyári lángosindexet:
vagyis azt, hogy az adott év adott hónapjában az
átlagkeresetből, illetve átlagnyugdíjból mennyi
lángost lehetett volna vásárolni. Ez a mutatószám
megmutatja, hogy lángosban mérve mennyit ért az
adott évi, adott havi átlagfizetés. Minél magasabb
az indexszám, annál "gazdagabbak" lettünk volna, ha
minden jövedelmünket lángosra váltjuk.
Az átlagos lángosárak meghatározásához a Központi
Statisztikai Hivatal adatbázisát hívtuk segítségül.
A KSH szerint az ízesítés nélküli lángost 2017
júliusában átlagosan 262 forintért lehetett
megvenni, tavaly júliusban pedig 374 forintért.
2022-ben az utolsó, származtatott adat szerint
átlagosan 443 forint lehetett májusban a sima
lángos. Ez a szűk két év alatt csaknem 70 százalékos
áremelkedést jelent. Mielőtt megütközne valaki
ezeket a feltűnően alacsony árakon, hangsúlyozzuk,
hogy ez a KSH kimutatása szerinti átlag, amiben
benne lehet a balatoni 1000 forintos sima lángos is,
és a piacokon, vásárokban árult párszáz forintos
lángos is.
Viszonyításképpen a hivatalos lángos átlagárak
mellé odatettük a grafikonra az üveges (nem
minőségi) világos sör átlagárait is. A sörárakon
keresztül könnyebb elképzelni, hogy jöhet ki az
átlagos 253 forintos ár. Az is látható, hogy a
sörárak kevésbé emelkedtek az elmúlt 5 év során,
mint a lángosárak:
Hogyha nem elégszünk meg a KSH árakkal, tehetünke
egy rövid időutazást: cikkeink tanúsága szerint
2015-ben szezon elején feltét nélkül 400-450
forintot kértek a Balatonnál egy lángosért.
Országosan ugyanebben az évben egy sima, fokhagymás
olajjal megkent lángos 350-500 forintba került, a
sajt és tejföl ezen dobott még 100-150, néhol 200
forintot. 2018-ban még mindig ott tartottunk, hogy
májusban azt ígérték: egy lángos a korábbi években
jellemző 300-400 forint helyett akár 500 forintba is
kerülhet, melyet a pluszfeltét további 200-300
forinttal is drágíthat. 2018-ban egyébként a
Szigeten, illetve a karácsonyi vásáron is már 1000
forintba került a sima és 1500 forintba a
sajtos-tejfölös lángos.
A járványt megelőzően a Balaton parton más
településeken is nagyon hasonlóan alakultak az árak:
az alap lángos ára 400 és 600 forint között mozgott,
míg a sajtos-tejfölösé 600 forinttól indult, de a
felkapottabb helyeken elérhette akár az 1000
forintot is. Badacsonytomajon és Balatonfüreden a
sajtos-tejfölös lángos 800 és 950 forintba került. A
karácsonyi vásáron ugyanúgy 1000 és 1500 volt a sima
és sajtos-tejfölös lángos három éve.
2020-ban már arról számoltunk be, hogy a Balatonnál
a lángosért minimum 600 forintot kérnek, de Csopakon
például 1200 forintba került egy sajtos-tejfölös
lángos. 2021 júniusában volt olyan balatonfüredi
büfé, ahol 700 forintért lehetett lángost kapni, de
olyan is akadt, ahol akár 1400 forintot is elkértek
érte. Ugyanakkor a karácsonyi vásáron ugyanúgy 1000
forintról indult a lángos. 2022-ben pedig a
drasztikus infláció a lángosozókat sem kímélte: a
liszt és az olaj is döbbenetes dráguláson ment át.
Ennek ellenére még számos helyet találni a Balaton
körül, ahol 1000 forint alatt van a lángos. A
Pénzcentrum vlogot is készített az idei balatoni
lángosárakról, melyből kiderült, hogy az árak
jellemzően 700-1500 forint között mozognak.
Természetesen találhatunk 2500-3000 forintért is
lángost, de nem ez az általános.
Tehát a balatoni feltét nélküli lángosárak 350-400
körül alakultak átlagosan, 2019-re inkább már az 500
volt jellemző, mely 2020-ban 600-ra, 2021-re
nagyjából 700 forintra nőtt. 2022-ben pedig inkább
800-900 forint az átlag - melynél nyilván akadnak
jóval olcsóbb és drágább példák is.
Egyre kevesebb lángosra futja a
nyugdíjasoknak
Ahogy ígértük, a KSH átlagos júliusi lángosáraival
leosztottuk az adott évi, adott havi átlagbért,
illetve az adott év eleji átlagnyugdíjat. Ebből jött
ki a lángosindex, mely azt mutatja meg, lángosban
mérve mennyit ért a pénzünk egykor és ma. A
grafikonon egyértelműen látható, hogy amíg a
bérnövekedés tudta kompenzálni a lángosdrágulást,
addig a nyugdíjak átlagösszegéből már egyre kevesebb
lángosra futotta minden évben.
Ez a mutatószám is jelzi - hiszen ugyanilyen
tendenciát látnánk más, nagymértékben dráguló
termékek esetében is - hogy a magyar nyugdíjak
kevésbé válságállók, a vásárlóerejük egyre fogy,
annak ellenére, hogy elvileg követik az
inflációt.Amíg 2017-ben még 472 darab lángost
lehetett vásárolni egy havi nyugdíjból, addig 2022
májusára (származtatott árak alapján) már csak 370
darabra futotta volna az átlagnyugdíjból.Ez 17
százalékkal kevesebb lángost jelent.
A nettó átlagbérből ugyancsak kevesebb lángosra
futja 5 százalékkal. 2019-ről 2020-ra még alig
mutatkozott csökkenés, utána viszont már megérezték
a dolgozók is a lángosinflációt. Azért 2021-ről
2022-re mégsem mutatkozott akkora esés, mint a
nyugdíjasok esetében, hiszen az átlagbérek áprilisra
337 500 forintra nőttek.
A nyugdíjas szervezetek régóta kongatják a
vészharangot: mennyire elmélyíti a nyugdíjemelés
számításának jelenlegi módszere az idősek közötti
anyagi különbségeket. Eddig hiába. Az elemzők
szerint ráadásul idén érdemes a tartósan magasak
árakra berendezkedni, gyors mérséklődésre kár is
számítani. A júliusi nyugdíjemelés nyújthat némi
segítséget, a visszamenőleges nyugdíjkorrekció pedig
mentőövet az időseknek, viszont a jelenlegi drágulás
azt vetíti előre, hogy még így is kevesebb lesz a
nyugdíjak vásárlóereje év végére, elinflálódik az
ellátásuk.
penzcentrum.hu
