Ezzel szemben a jelenleg ismert kormánystruktúra
“a gazdaság szempontjából erős lábakon
áll, és ez lehetőséget ad arra, hogy egy
nagyon jó fenntarthatósági lábat is
kialakítsanak, bár ez utóbbi még nem
körvonalazódik”
– mondta.
A szakértő szerint a széttagoltságból fakadó
kockázat az is, hogy a különböző gazdasági
területekért felelős minisztériumok a termelésben
és rövid távú növekedésben érdekelt ágazatoknak
igyekeznek majd kedvezni. Így pedig könnyen
előfordulhat, hogy a rájuk bízott klímavédelmi,
környezetvédelmi feladatokat – amelyek haszna bár
hosszú távon érvényesül – felülírják az általuk
rövid távon esetleg hátrányosan érintett fent
jelzett gazdasági érdekek.
A jelenlegi felállás szerint lesz
egy
-
természetvédelemért felelős államtitkár az
agrárminisztériumban,
-
környezetvédelmi államtitkár a technológiai
és ipari minisztériumban
-
energetikáért és klímavédelemért felelős
államtitkár ugyancsak a technológiai
minisztériumban.
Nagy István
szerint a természetvédelem az önálló
államtitkárság révén az eddigieknél hatékonyabban
érvényesítheti a környezeti szempontokat,
Palkovics László ipari és technológiai miniszter
pedig azért tartotta jónak, hogy a tárcájánál lett
egy környezetvédelmi államtitkárság is, mert a
minisztériumában összpontosulnak a környezeti
kihívásokra adható megoldási lehetőségek
is.
Egészségügy, környezet és demográfia
Dedák Dalma szerint nagyon szomorú, hogy a
környezetvédelem mellett az egészségügy sem kapott
saját minisztériumot, ráadásul a két terület
szorosan össze is függ. Elég, ha a daganatos
megbetegedések vagy a levegőminőség okozta
betegségek és idő előtti elhalálozások nemzetközi
szinten is magas arányát nézzük, amik számos
ponton összefüggnek a környezet
állapotával.
Arra emlékeztetett, hogy a kormány a demográfiai
mutatók javítására prioritásként tekint, azonban a
meglévő, születésszámok növekedését célzó,
egyébként sikeres programok mellől hiányoznak a
lakosság egészségi állapotának a javításával
foglalkozó átfogó intézkedések.
Ha nem is a zöld ügyek irányából tekintünk
a környezetvédelemre, hanem csak az emberi
egészség biztosítására alkalmas környezet
megteremtését nézzük, akkor is elszomorító,
hogy ezek a területek nem élveznek
prioritást.
– mondta a szakértő, aki az új kormány jelenleg
ismert konstrukciójából kiindulva abban lát
lehetőséget, ha prioritásként jelenne meg a
fenntarthatóság akár a gazdaságpolitikát, akár a
természeti erőforrásokkal való gazdálkodást érintő
döntésekben.
A WWF szakértője szerint a természeti
erőforrásokkal való felelős gazdálkodás olyan
hosszú távú nemzeti érdek, ami nem csak feladata
minden kormánynak, de az Alkotmányból fakadóan
kötelessége is. “Mi semmi mást nem szeretnénk,
csak hogy az Alaptörvényben lefektetett
kötelezettségek és vállalások megfelelően
érvényesüljenek.”
Eddig is inkább magasabb szinten dőlhetett
el
Szimbolikus értéke lenne, de nem
feltétlenül szükséges a jó
klímapolitikához az, hogy önálló tárcát
kapjon a kérdés
– mondta a hvg.hu-nak
Huszár András,
a Green Policy Center vezetője.
A klímapolitikai szakértő a német vagy francia
példát említette, ahol egyrészt külön kezelik a
környezetvédelmi és külön a klímapolitikát,
másrészt mivel olyan sok területet érint a kérdés,
a szakminisztériumi szintnél magasabb, központi
koordináció valósul meg.
Ezt itthon is megvalósítható szerinte, egy
központi koordinációt végző vezető személyében,
aki az egymással gyakran küzdelembe bonyolódó
szakminisztériumok tevékenységét hangolja össze,
aki egy személyben felelős a témáért és annak
érvényre juttatásán dolgozik. Nem kell, hogy
szakminiszter legyen, államtitkári szintű ember is
tudná koordinálni, csak nem valamelyik szaktárca
alá beosztva – bár ott sem árt, ha van felelőse a
kérdésnek –, hanem felsőbb szinten, például a
Miniszterelnökségen – mondta.Ha ez nem így lesz,
akkor a klíma témája szakpolitikai kérdésként
tűnhet föl, jóllehet ez témákon átívelő terület,
és a cél, hogy magukban a szakpolitikákban
jelenjenek meg központi koordinációval a zöld
szempontok.
A kormányzat eddig is azzal érvelt, hogy a klíma-
és környezetpolitika mindenhol megjelenik kicsit a
tárcák kompetenciájában. Ezt persze lehet jól és
rosszul is csinálni, aki szerint sajnos inkább az
utóbbira láttunk példákat, az ügy nem jelent meg
kiemelt szempontként a szaktárcák munkájában –
mondta Huszár András.
Huszár András
szerint az előző kormányban is az látszott,
hogy bár volt, aki képviselje Magyarországot a
nemzetközi szervezetek és az EU klímapolitikai
tárgyalásain, a döntések valószínűsíthetően
magasabb szinten születtek. Vagyis ha már
eddig is így volt a valóságban, akkor ennek
érdemes lenne intézményesen is
leképeződnie.