2022.05.02 13:05
Nem olvasható ki az ellenzéki képviselők által még a
választások előtt belengetett megszorítás szándéka a
régi-új kormány által beterjesztett legfrissebb,
2026-ig szóló konvergenciaprogramból. Éppen
ellenkezőleg, folytatódhat a választók többségének
tetsző költekezés.
Az Európai Unió
tagországainak minden év
április 30-áig
be kell számolniuk arról, gazdasági,
költségvetési szempontból hogyan is képzelik el
a következő éveiket. Így tett természetesen
Magyarország
is, amelynek helyzete ezúttal speciális.
A nyugdíjasok is megnyugodhatnak
Fotó: Depositphotos
Kormánya éppen kvázi interregnumban van, miután a
negyedik kabinet az
április 3-ai
választások óta ügyvezető – az ötödik megalakítására
éppen mai kap felhatalmazást az újonnan
megválasztandó
Orbán Viktor,
aki a
május 16-ai héten
mutathatja be új csapatát. A másik különlegesség,
hogy a konvergenciaprogramban kötelezően felvázolt
időtartam
(2022-26)
egybeesik a következő kormányzati ciklussal.
Az idei konvergenciaprogramot a szokásosnál is
érdekesebbé teheti
Ujhelyi István
választások előtt mintegy másfél héttel tett
bejelentése. Az
MSZP európai parlamenti képviselője
nem kevesebbet állított, mint hogy Orbán Viktorék
brutális megszorításra készülnek, ha megnyerik a
választásokat.
A végeredményt ismerjük. Ám azt követően Orbánék
már több fórumon –
egyebek mellett a kormányfő a szokásos, az
ezúttal a voksolás után három nappal megrendezett
nemzetközi sajtótájékoztatóján, valamint
Gulyás Gergely,
a Miniszterelnökséget vezető miniszter a
Kormányinfókon
– is kizárták a megszorítást. Igaz,
Varga Mihály
pénzügyminiszter
annyit azért elismert, hogy költségvetési
kiigazításra lesz szükség, ami akár a Fidesz
szótárából hiányzó megszorítást is
takarhatná.
Ám, ha így is lenne, a megszorítás szándéka a
mostani konvergenciaprogramból egyáltalán nem
olvasható ki. Sőt. Az eddigi vívmányok csaknem
teljes egészében megmaradhatnak, miközben még újabb
könnyítésekre is sor kerülhet.
A teljesség igénye nélkül:
-
az újonnan vásárolt vagy építtetett lakások
áfája 27-ről 5 százalékra csökken bizonyos
esetekben (ezeket nem konkretizálja a
program),
-
a családi otthonteremtési kedvezmény (csok)
igénybevételével vásárolt ingatlanok 2026
végéig bizonyosan visszterhes átruházási
illetékmentességet élvezhetnek,
-
a 25 év alatti fiataloknak sem kell
aggódniuk, az ez év január 1-jétől nekik
biztosított személyijövedelemadó-mentesség
megmarad,
-
mint ahogy a 13. havi nyugdíj is, továbbá a
3,5 százalékot meghaladó növekedés esetén
járó nyugdíjprémium,
-
folytatódik az orvosok 2021-ben indult és
több évig tartó bérfejlesztési
programja,
-
növekednek a honvédelemre fordítható
GDP-arányos kiadások,
-
az előző évekhez hasonlóan jelentős
infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor,
egyebek mellett közúti és vasúti
fejlesztésekre, ipari parkok kialakítására,
területfejlesztésekre,
-
folytatódik a Magyar Falu és a Modern
Városok Program,
-
további beruházásokra kerül sor az
Egészséges Budapest program
keretében,
-
miközben turisztikai és egyéb gazdasági
fejlesztések is lesznek.
Mindezek mellett a közszférában –
többek közt az egészségügyben és az oktatásban –
dolgozók bére emelkedhet
– más kérdés, hogy a kormány szerint
„dinamikusan növekvő”
gazdaság miatt a munkavállalói jövedelemre fordított
GDP-arányos összeg 1,2 százalékponttal mérséklődhet
2023 és 2026 között.
(A dokumentum
2022-ben
4,3,
2023-ban
4,1 százalékos
növekedést jelez, míg a következő négy évben a
bővülés mindvégig meghaladhatja a 4
százalékot.)
Bár
Gulyás Gergely a
legutóbbi
Kormányinfón
már kész tényként jelentette
be, elhárultak az akadályok azelőtt, hogy
Magyarország is megkapja a maga részét az EU
Helyreállítási Alapjából
(amit a kormány szerint az úgynevezett
gyermekvédelmi törvény miatt stopolt Brüsszel), ezt
Veerle Nuyts
szóvivő cáfolta.
Mindenesetre arra, hogy még Budapest sem tartja
lefutottnak az ügyet, a konvergenciaprogramban lehet
nyomokat találni. Abban ugyanis Orbánék azt írják,
hogy
„a GDP-arányos
összes bevétel az uniós támogatások nélkül 2023 és 2026 között 1,8 százalékponttal
mérséklődhet, míg az uniós támogatások nélküli
kiadások ennél erőteljesebben, 4,3 százalékponttal
szorulhatnak vissza”.
Csabai Károly
mfor.hu